Kerék
| Akármilyen tipusú gumiról van szó, a gumi és a belső élettartamát döntően befolyásolja, hogy milyen nyomáson használjuk. Alaptétel, hogy minél keményebbre fújjuk, annál jobban gördül, hiszen kisebb felület érintkezik a talajjal. Az alacsony nyomásnak, bár nagyobb tapadást biztosít, több hátránya is van. A legnagyobb gondot az ún. "felütéses" defektek jelentik: kis nyomáson élesebb tárgyak, padkák, kövek a gumit egészen a felniig benyomják, a belsőt pedig a felni tulajdonképpen átmetszi két párhuzamos vonal mentén (sokan “kígyóharapásos” defekt néven ismerik). Ezeket sok esetben nem könnyű folttal megjavítani, általában belsőcsere a végük, komolyabb felütés esetén pedig a felni is maradandóan sérül, ami V-fék esetében fékezési problémát okoz, UST-s rendszernél levegővesztést okozhat. A felni sérülése extra költség, nem érdemes kockáztatni. Az alacsony keréknyomás káros lehet a belső szelepkialakítására is: az alacsony nyomáson használt gumi megcsúszhat a felnin és magával mozdítva a belsőt, elnyírhatja a szelep tövét. Ez azonnal, és javíthatatlan defektet okoz. Érdemes tehát mindig megfogadni a gyárilag ajánlott nyomásértékeket, figyelembe véve saját használati szokásainkat (terep/aszfalt, komfort/sebesség, stb), illetve testsúlyunkat is. |
| Ez több dologtól függ, de elsősorban a belső gumi minőségétől és korától. Ahogy öregszik egy belső gumi, egyre porózusabb lesz, a levegőt könnyebben átereszti ezért gyakrabban kell utánfújni. Jobb minőségü belső gumiknak (pl. schwalbe) magasabb a butil tartalma, ezért lényegesen ritkábban kell pumpálni. Nagy általánosságban elmondható, hogy két hetente érdemes a gumi nyomását ellenőrizni. |
| A belső gumi általában butyl-ból készül, de kaphatóak latexből készült változatok is. A belső gumik különböző falvastagságban elérhetők. Egy nagyon könnyű, vékonyfalú belsővel érezhetően könnyebben tudjuk kerékpárunkat gyorsítani, fékezni, sőt irányba fordítani is. Azonban vannak árnyoldalai is: a magasabb ár mellett magasabb defektveszéllyel is számolnunk kell. Inkább versenyzéshez ajánljuk őket!! Több gyártó is kínál defektvédő folyadékkal feltöltött belső gumikat, amelyek defekt esetén önfoltozóak, vagy akár utólag is tölthető ilyen folyadék a belsőkbe. Új belső gumi vásárlásánál tudnunk kell a szelep típusát és a külsőgumi ETRTO méretét (pl.: 23-622) |
| A külső gumi kiválasztásánál az első lépés a méret meghatározása. Ez a legkönnyebb, ha a külső gumi oldalfalán megnézzük az ETRTO méretét (pl.: 47-559). Az első szám a gumi szélességét a második a belső átmérőjét adja meg miliméterben. Kerékpárunk komfortját növelhetjük azzal, ha szélesebb, ballonosabb gumiköpenyt használunk, de itt figyelni kell arra, hogy a ballonosabb külső gumi még elférjen a vázban/sárvédőben. A gumiköpenyek másik fontos jellemzője a mintázat. A gyártók kínálatában minden felhasználási körhöz találhatunk köpenyeket a mintázat nélküli slick gumitól a téli szöges gumiig bezárólag. A peremes gumiköpenyek között találunk kevlár és acélperemmel rendelkezőket. Előbbiek hajtogathatóak, és könnyebbek, így versenyzésre megfelelőbb választásnak tartjuk őket, és akár egy többnapos túrára is könnyebb pótgumiként magunkkal vinnünk őket. A gumiköpenyek között ma már megtalálhatóak belsővel, illetve belső nélkül használható (UST) típusok. Utóbbiakhoz eredetileg speciális felniket is készítettek, és maga a gumiköpeny is speciális (és meglehetősen nehéz) volt, ma már a trend az, hogy egy szinte átlagos tömegű, de precícebb peremű gumit megfelelő átalakítószettel (felniszalag, szelep és tömítőfolyadék) minden további nélkül átalakíthatunk belsőnélkülivé. Előnyei között szerepel az alacsonyabb üzemi nyomás, a jobb kezelhetőség, a defektállóság. Hátránya, hogy túra vagy verseny közben nehezen szerelhető, ezért érdemes tartalék belsőt magunkkal vinni. Országúti, pálya és most már MTB kerékpárokon is használatosak a szingós gumiköpenyek is, amelyek speciális felnit igényelnek, mivel ezek ragasztással rögzülnek. Városi közlekedésre szinte minden méretben elérhetőek a reflexcsíkos oldalfalú gumiköpenyek, amelyek éjszakai közlekedéskor oldalirányból nagyban növelik láthatóságunkat. Ajánljuk őket! Mivel a gumiköpeny a kerékagytól a legtávolabban lévő forgatott tömeg, így a leginkább befolyásolja kerékpárunk menettulajdonságait. Nem mindegy pl., hogy 1 kg-ot a vázon vagy a kerekeken spórolunk meg: az utóbbit sokkal inkább megérezzük, kerékpárunk sokkal jobban gyorsítható lesz. |
| Defektgátló szalagok, betétek Főképp városi ingázóknak fejlesztették ki évekkel ezelőtt a futófelület alá helyezett betéteket, melyek a szúrásos defektekkel szemben hatékonyak. A szalagok utólag beépíthetőek, míg a gyárilag gumiba „rejtett” övekkel semmi dolgunk nincs. Két típusuk van, az egyik a nagy belső ellenállású gumi jellegű anyag, a másik pedig egy vékony – gyakran kevlárből szőtt – szövetréteg, ami mechanikai védelmet nyújt a szúrások ellen. Előnye hogy rugalmasabb, tehát a gumi gördülési komfortját nem befolyásolja, míg a valódi kaucsuk tartalmú defektgátló öv akár a rajzszöget sem engedi át. Defekgátló habok, folyadékok, spray-k Használatuk a versenysportból származik. A Slime egyike volt azoknak az úttörőknek, akik olyan folyadékot fejlesztettek, ami a belsőbe töltve megtartotta folyékony jellegét, majd defekt esetén a kiáramló nagy sebességű levegővel együtt betömítette a lyukat. Hasonló rendszert azóta már többen is használnak (Joe’s NoFlats, OKO, stb). Ezeket megelőző eszköznek tekinthetjük, mert a bekövetkezett defekt előtt gondoskodunk azok kezeléséről. Gyárilag ilyen folydékkal feltöltött belső gumik is léteznek, minden méretben. Vannak ezen kívül olyan spray-k, melyek a már leeresztett köpenyt saját nyomásukkal fújják fel és egyben el is tömítik a lyukat (pl. Motip). Oldalfal védelem A szúrásos defekteken kívül gyakoriak a felütéses defektek is. Ennek oka lehet az alacsony guminyomás, vagy a nagy sebességű, esetleg éles tereptárgy által okozott sérülés. A köznyelv kígyóharapásos defeknek is nevezi felütést, mert a felni a legtöbb esetben kígyóharapáshoz hasonló, két, párhuzamos vágást ejt a belsőn, amikor az eléri a talajt. A jelenség azonnali és gyors nyomásvesztéssel jár, gyakran a felni is sérül. Sok gyártó készít erősített oldalú köpenyt. Gyakori a kettős szövetréteg, illetve az oldalfal külön megerősítése, mely jobban ellenáll ezeknek a körülményeknek. Ez természetesen jelentős súlytöbbletet is jelent, de extrém felhasználás esetén sajnos az egyetlen megoldás. |
| A felni szélessége meghatározza azt, hogy kb. milyen széles gumit szerelhetünk rá fel. A felni és a gumi szélessége tehát arányban kell legyen. A túl széles, vagy túl keskeny gumi egyaránt balesetveszélyes, kanyarban lefordulhat a felniről. Kerékpárunk komfortját növelhetjük azzal, ha szélesebb, ballonosabb gumiköpenyt használunk. Figyelnünk kell arra, hogy a szélesebb gumi elfér-e a vázunkban/sárvédőnkben. A keskenyebb gumi kisebb légellenállású, aszfalton egyértelműen jobban gördül. |
| Kerékfűzésnél a keresztek száma megmutaja, hogy egy adott küllő hány másikat keresztez. Ez jelenti a keréknél, hogy mekkora hajtásirányú merevséggel bír, ez a kerék építésének egyik sarkalatos szempontja. - Nulla keresztes (radiális) fűzés a legkevésbé ellenálló a csavaró igénybevételre, ezért nem alkalmas hajtott keréknek, vagy tárcsafékes elsőkerék fék oldali fűzési módjának. Fontos, hogy ilyen fűzési módot csak olyan agyaknál alkalmazzunk, melyekhez a gyártó megadja a radiális fűzés lehetőségét! Azoknál az agyaknál, ahol a perem külső része túl vékony, peremrepedést, vagy törést okozhat. - 2 keresztre fűzhetünk V-fékes, vagy országúti kerekeket minden későbbi probléma nélkül - 3 keresztre fűzik a legtöbb MTB/Trekking kerékpár kerekét, ez már kellően jó erőátvitelt biztosít. A küllőre ható erő közel egy vonalba esik a küllővel. Nagy testsúly esetén is ezt szoktuk ajánlani, mert a mai jó minőségű felnik és küllők, megfelelő tartást adnak, és az agyperemnek is ez adja a legegyenletesebb terhelést. - 4 keresztre fűzzük azokat a kerekeket, melyek maximális hajtásterhelést kapnak (Pl.: BMX). Ügyelni kell arra, hogy magas agyperem és kis felniátmérő esetén ez a szög már negatív szög lesz, és a 2 vagy 3 keresztes fűzés ad optimális megoldást. |
| A felni külső és belső átmérője közti különbség mm-ben. Magas peremű felniket elsősorban országúti kerékpárokon találhatunk. Ezek a felnik némileg nehezebbek a hagyományos verziónál, viszont jobb a légellenállásuk. Nagyon merev kerék építhető belőle, viszont erős oldalszélben vigyáznunk kell vele, mert bizonytalanná teheti kerékpárunk irányítását. Amikor országúti kerékpárunkba belső gumit vásárolunk, figyelnünk kell felnink peremének méretére, mert a belső gumik különböző szelephosszúsággal kaphatók. |
| 6 csavaros (IS) rögzítés: A féktárcsát 6db M5-ös csavar tartja az agyon, ezek a csavarok speciálisak, fejük lapos és Torx T25 kulccsal hajthatóak be. A lyukak szimmetrikusan helyezkednek el, távolságuk átlóban mérve 44mm. Centerlock rögzítés: A tárcsán és a kerékagyon is egy bordás kötést alakítanak ki, amire a tárcsa egyszerűen felcsúszik. Ezt egy olyan záróanya tartja a helyén, mint amilyet a fogaskoszorúknál használnak, a két alkatrészhez való szerszám is mindkettőhöz használható (kivéve régebbi Shimano Saint tárcsák, azokhoz nagyobb méretű, bordás célszerszám kell). Azért hozták létre, hogy a féktárcsa cseréje, kerékagyak szervizelése gyorsabb és könnyebb legyen. |