Kerékpár vásárlással kapcsolatos kérdések

A kérdés jogos, hiszen ma már rengeteg válfaja van a kerékpároknak. Az egyszerű kétkerekű mára a tudományos fejlesztések hadát felsorakoztató szerkezetté fejlődött, bár meg kell hagyni, talán a legelső kerékpár volt a legforradalmibb.

Kerékpárt választhatunk városi közlekedéshez, életstílusunk kifejezésére, egészségmegőrzésre és sportolási célra is. Ezek ritkán fedhetőek át: sárvédős, összehajtható bringával ritkán indulunk Maratonokon, és fordítva: karbonvázas országúti bringával sem gyakran mutatunk be triál trükköket, bár kivétel mindig létezik.

 Alapvető szempontok tehát, hogy a fenti felhasználási körből melyikre szánjuk a kerékpárt, milyen talajtípuson közlekedünk, milyen kondícióban vagyunk, milyen magasak vagyunk. Ezek alapján körvonalazható, hogy mekkora MTB, országúti, városi, cross, trekking, BMX, Fixi, Cruiser, Tandem, stb. bringa lesz az ideális választás!

Hegyikerékpár (MTB)  Terepen történő kerékpározásra tervezik, szélesebb gumiköpennyel, azon vaskos mintázattal, hogy könnyebben lehessen áthidalni a talaj egyenetlenségeit. 26, 27,5 és 29 collos kerékméretek léteznek. A 26-os a régi MTB szabvány, a 27,5 és a 29-es az elmúlt néhány évben kezdett teret hódítani. Az egyre magasabb átlag testmagasság miatt sok embernek nem volt praktikus egy 26 collos kerékpár, aránytalanul nagy volt a váz a kerekekhez képest, ezért megjelent a 29 collos méret, amely valójában egy normál 28-as felniméret széles gumival szerelve. Azonban ennek a nagyobb keréknek voltak a gyakorlatban más előnyei is, mint például , hogy sokkal könnyebben gördült át az útakadályokon. Pár évvel később megjelent a 27,5 coll is, ami ötvözi a két kerékméret előnyeit. A MTB általában elöl teleszkópvillával van szerelve. Hátul lehet merev vázas, vagy teleszkópos kialakítású. A rugóstagok rugóútjától függően különböző felhasználási területekre tervezett kerékpárok léteznek. 80-110 mm közötti rugóúttal rendelkező illetve merev vázas bicajokat általában cross country kerékpároknak nevezzük. A 100-120 mm-t mozgó összteleszkópos kerékpárok a maraton, 140mm-eseket all montain kerékpárnak nevezzük. 150-160 mm-töl az enduro kerékpárok következnek. Ez a kategória az átmenet a mászásra ideális és a lejtőzésre tervezett kerékpárok között. A 180-200mm-t mozgó kerékpárok a super enduro és downhill kerékpárok. Ezekkel már nemigen lehet feltekerni az erdőbe. Főleg bikeparkokban illetve downhill pályákon való lejtőzésre vannak tervezve.   Tereptúra- és túrakerékpár (Cross és trekking kerékpárok) A cross- és túrakerékpárok többnyire 28 coll átmérőjű kerekekkel készülnek és alapvetően aszfaltra illetve földes sétautakra vannak tervezve. A trekking kerékpárok fel vannak szerelve világítással, sárvédővel és csomagtartóval. Egyes túrakerékpárok ezen felül még fel vannak szerelve rugósvillával is. A túrakerékpárokon az üléspozíció komfortosabb, hosszabb távon kevésbé fárad el a csukló. A cross kerékpárok ezzel szemben szinte mindig rugós villával vannak felszerelve, sportosabb üléspozícióval és gyárilag felszerelés nélkül. Azonban ezeken a vázakon is megvan minden gyári előkészítési pont a sárhányóknak illetve a csomagtartónak.   Városi kerékpár (Citybike) A városi kerékpár a városon belüli kerékpározásra van tervezve. Alacsony átlépés magasságú vázakkal rendelkeznek. Többnyire rendelkezik világítással, sárvédővel és csomagtartóval. 20, 24, 26 vagy 28 coll átmérőjű kerekekkel készülnek. Ezeken a kerékpárokon a legkényelmesebb az üléspozíció, a hát szinte teljesen egyenes és a kezekre nagyon kis súly nehezedik. Több fokozatú agyváltóval, amely a hátsó kerékagyban van elrejtve, vagy klasszikus (lánc)váltóval lehet szerelve. Ebbe a kategóriába tartoznak az összecsukható folding kerékpárok is. Versenykerékpár (Országúti kerékpár) Gyors kerékpározásra tervezték, kizárólag aszfaltutakra. Ezen kerékpárokra keskeny külsők vannak szerelve, esetleg szingó, melynek alacsony gördülési ellenállása van, így lehetőve teszi magasabb átlagsebesség elérését. Országúti kerékpárból is több alkategória alakult ki, ilyen például az időfutam kerékpárok, amelyek még áramvonalasabbak, és könyöklővel vannak felszerelve. Cyclocross kerékpár  Az országúti kerékpárokból alakult ki. Napjainkban főleg montainbikeosok használják téli edzésre és versenyzésre. Ezek speciális gumival felszerelt versenybicajok, amelyekkel terepen, esetenként nagy sárban mennek. Fitness kerékpár Ez a kerékpár szintén aszfaltutakon történő kerékpározáshoz van kialakítva. Az országúti kerékpártól eltérően a kormány, a fékkar és a váltókar kialakítása olyan, mint a túrakerékpárok esetében (egyenes). BMX A BMX földugratókon és speciális parkokban történő kerékpározásra van tervezve, a kerekek 20 coll átmérőjűek, ellenálló vázfelépítéssel, egyenes és erős első villával szerelve. Léteznek még cross BMX-ek is. Ezekkel épített, ugratókkal telitüzdelt körpályályán versenyeznek. Léteznek 24 collos, úgynevezett cruiser kerékpárok is.   Gyermekkerékpár A különböző korosztályoknak megfelelően a vázak is más-más nagyságúak, természetesen a kerék is különböző átmérőjű (12, 14, 16, 18, 20 vagy 24 coll ). A kisebbek el vannak látva kitámasztó kerekekkel. A megfelelő kerékpárméret kiválasztásánal fontos figyelembe venni a gyermek magasságát és képességeit.

Az ebike magától is megy (általában gázkart kell húzni hozzá mint a motoroknál), nem kell feltétlenül tekerni. A pedelec pusztán elektromosan nem képes haladni, a motor csupán rásegítésnek van (mint a szervo). Az EU és Magyarország jogszabályainak értelmében gázkar nem lehet rajta, teljesítménye pedig maximum 250W lehet és 25km/h-nál kikapcsol a rásegítő elektronika. Ezért az összes ma futó pedelec 250W névleges teljesítményű. Egy pedelec lehet ennél nagyobb teljesítményű is, ezek az S-pedelec-ek (itt 45 km/h-nál kapcsol ki a rásegítő elektronika). Ezek jogilag már nem kerékpárnak, hanem segédmotoros kerékpárnak minősülnek.

A kerékpároknak kellően erős felépítésűeknek kell lenniük, emellett az alkatrészekre is nagyobb terhelés jut így ezeknek erős – és lehetőleg könnyű – alkatrészeknek kell lenniük. A motor és az elektronika drága, de az egész rendszer Achilles-ina az akkumulátor, ami nemcsak értékes alkatrész, de néhány évente cserélni is kell mivel elhasználódik, veszít a teljesítményéből. A beépített szenzorok is drágák, a mai, fejlett kerékpárokban több szenzor is együtt dolgozik (a régebbiekben csak sebesség-szenzor), a sebesség, a pedál-fordulat és a hajtókarra kifejtett nyomaték szolgál a rásegítés alapjául. Általánosságban elmondható, hogy az elektronika (mely nagyrészt ugyanazoktól a gyártóktól származik: Bosch, Shimano, Brose, Yamaha stb.) akár a vételár felét is kiteheti.

A modern pedelec kerékpárokban használt akkumulátorok mind Li-Ion (litium-ion) típusúak. Jelenleg ez a legmodernebb technológia. Előnyük a hosszú élettartam és a könnyű súly. Az elterjedt feszültség értékek: 24V, 36V és 48V (ezek közül a 36V a legelterjedtebb). A nagyobb feszültség előnye a kisebb veszteség és nagyobb teljesítmény. Akkuk másik fontos tulajdonsága a töltéstároló képesség. Ennek mértékegysége az amperóra (Ah). Annak az akkumulátornak 1 Ah a kapacitása, amelyik 1 órán keresztül 1 A erősségű áramot képes szolgáltatni. Minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb távolságot tudunk vele megtenni egy feltöltéssel(azonos feszültség esetén). Az akkumulátor leadott teljesítményét az alábbi módon számolhatjuk ki: 36V×14Ah=504Wh. Az akkumulátorok meghatározott töltési ciklussal bírnak, ami szerepel a gyártó által megadott leírásban. Ez átlagosan 500-700 ciklust jelent. E fölött az érték fölött az akkumulátor már jelentősen veszíteni kezd a kapacitásából.